Saját írásaink

BUDAPEST - 150 milliós közbeszerzési bírságot szabtak ki a BKV-ra a frankfurti használt villamosok beszerzése miatt, de mi a különbség a korábbi hasonlóképp beszerzett 40 darab Volvo hibrid busszal? Mindkét esetben konkrét használt járművekre szólt a tender, mégis csak a mostani villamosoknál vizsgálódik a közbeszerzési bizottság és a készenléti rendőrség!

2017-18-ban, mikor a BKV nyílt közbeszerzési eljárást írt ki 40 darab szóló hibrid Volvo buszra, érdekes módon mindenki tudta pontosan előre, hogy mely 40 busz fog kikötni Budapest útjain, mert igazából nem volt több eladó példány egész Európában... Most, mikor más városvezetés van, és kiírnak 38 használt villamosra pontosan ugyanúgy tendert, az összes létező hatóság megtámadja. - Nem érdekes? De nagyon. De nézzünk a tények mögé.

A közbeszerzés eredendően nem lenne egy rossz dolog, de eleve főként új beszerzésekre találták ki, és sajnos ott is egyre többször mutatkozik meg, hogy nem a legjobb beszerzési eljárásrend, mivel sok esetben a gyártók összejátszanak a háttérben, és áralkukat kötnek. Használt eszközök beszerzésére pedig végképp alkalmatlan a közbeszerzés, mert nem egyedi igény alapján leadott rendelésre jelentkezhetnek a gyártók, hanem a meglévő használt termékekből lehet válogatni, hogy mi az, ami kompromisszummal megfelelő lehet.

Fentiek alapján, ha hír érkezik arról, hogy egy nagyobb, legalább nagyjából homogén flotta értékesítésre kerül, ami műszakilag is a már említett kompromisszummal megfelelő lehet, akkor ha az elvárásoknak megfelelő műszaki tartalommal kiírásra kerül a használt jármű beszerzésere a tender, az csak annak nem lesz egyértelmű, hogy mely flottára került kiírásra, aki nem akarja látni.

Az hibrid Volvo-k beszerzésénél is egyértelmű volt: 40 darab jármű - ennyi állt rendelkezésre, hibrid hajtás, évjárat meghatározása, környezetvédelmi besorolás, azonos gyártmány - nem is volt más márkában elérhető.

Most a villamosok beszerzésénél is hasonló a helyzet. Természetesen rossz döntés, ha az új CAF villamosok helyett szerzi be Budapest a használt Siemens-Düwag szerelvényeket, de azok mellett beszerezni már nem is olyan földtől elragadt dolog. A buszhoz képest, használt villamost még nehezebb beszerezni, főleg Budapestre, ahol az 59-es villamos kivételével csak két vezetőállásos, kétoldali ajtós járművek jöhetnek szóba, és a BKV a 2-es, 47-es, és 49-es vonalakra keresett járművet, mely vonalakon a mai világban extrém keskenynek mondható 2300mm széles szerelvények tudnak közlekedni.

Vagyis, ha nincs is előzetes egyeztetés az eladóval, ami szintén egyébként egy önkormányzati cég, és kiírásra kerül a közbeszerzési eljárás, hogy Budapest 2300mm széles, két vezetőállásos, kétoldali ajtós, alacsony padlós villamosokat kíván vásárolni, akkor is mindenki rájött volna, hogy a frankfurti villamosokat szeretné megvenni.

De akkor miért volt szükség előzetes egyeztetésre? Két okból is: Az egyik, hogy egy ilyen flottára előszeretettel csapnának le EU-n kívülről is közbeszerzés nélkül. Mire a közbeszerzés lezajlik, addigra nincs mit megvenni. A másik pedig, hogy Budapest alkudozott az áron, hogy a testvérvárosi kapcsolatra való tekintettel Budapest kapjon némi kedvezményt.

A beszerzés egyébként elegendő lenne a teljes hajtási rendszer korszerűsítésen át nem esett Ganz ICS flotta kiváltásához, így 50 éves szerelvények helyett, 30 éves szerelvények közlekedhetnének azokon a vonalakon, ahol csak ezek a "keskeny törzsű" villamosok férnek el.

A villamosokról

A villamosokat a Budapesten már bizonyított Düwag/Siemens konzorcium gyártotta. Előbbi termékei a hannoveri villamosként elhíresült villamosok, melyek bár magas padlósak, de műszakilag abszolút bizonyítottak, és koruk ellenére Budapest egyik legmegbízhatóbb típusa. A Siemens pedig a nagykörúti Combino villamosok gyártója. A frankfurti R típus nem más, mint a Budapesten már közlekedő Combino villamosok közvetlen rokona.

A villamosok műszaki adatai összehasonlítva a kiváltandó ICS szerelvényekkel:

A villamosok egyik hátránya, hogy a közel azonos tömeg mellett, kevesebb forgóvázzal, így nagyobb tengelyterheléssel rendelkezik, ugyanakkor a jobb felfüggesztés miatt, az arányaiban mégsem terheli annyival jobban a pályát. Ettől nagyobb probléma, hogy sem klímaberendezéssel, sem nagy felületen nyitható ablakokkal nem rendelkeznek. Ugyan a BKV szerint lehetséges az utólagos klímabeépítés, a frankfurti közlekedési társaság pont a klíma beszerelhetetlensége miatt adja el őket. A BKV azzal érvel, hogy ma már vannak kisebb méretű, de a nagyokkal azonos kapacitású klímák is.

Ugyanakkor azt nehéz elvitetni, hogy átlag 50 éves magas padlós villamosok kerülnének lecserélésre kb. átlag 26 éves alacsony padlós járművekre, ami mindenképp minőségi változást eredményezne, de ez a beszerzés nem mehet a CAF villamosok beszerzésének kárára!